Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap, mely Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére szolgál. A hívek pálmaágakat vagy barkát visznek a templomba, amelyek a béke, a tisztelet és az öröm szimbólumai. A tömeg ujjongva fogadta Jézust, ám néhány nap múlva ugyanaz a tömeg fordult el tőle – e kettősség mély spirituális tanítást hordoz.
Spirituálisan Virágvasárnap arra hív, hogy szemléljük meg: mennyire mulandó a külső dicsőség, és milyen fontos a belső hit és alázat. Ez a nap a lélek felkészítésének ideje, amikor elcsendesedünk, és önvizsgálatot tartunk, hogy méltó módon léphessünk be a nagyhét misztériumába.
A virágvasárnapi ágak emlékeztetnek arra, hogy minden életciklus – legyen az fájdalmas vagy örömteli – a fejlődést szolgálja. A szív békéje, az elfogadás és a szeretet gyakorlása segít bennünket abban, hogy ne csak ünnepeljük Jézust, hanem kövessük is őt belső utunkon. Virágvasárnap tehát az alázat, a nyitottság és a szelíd erő ünnepe, amikor meghívást kapunk a lélek mély átalakulására.
